Örök hálám és szeretetteljes ölelésem Marcsinak, akitől a fenti ajándékcsomag érkezett nekem ma. Családi hagyaték részei ezek a zsebkendők, kézi munkák, egyik szebb, mint a másik és belegondolva azt érzem, egy évembe is beletelne, mire egy ilyet elkészítenék,annyira aprólékosak…körbeazsúrozva, fél miliméterenként öltögetve, elképesztőek…
Marcsi!
Nálam biztos helyen lesznek…én biztosan nem fogom kidobni őket.
Ezt megígérhetem.
Az alábbi szépségekbe pedig úgy futottam a veszprémi piacon, hogy az eladó éppen előttem egy pár perccel nyitott fel egy dobozt, ami tele volt mesés kézimunkákkal.. Az életem kockáztatásával belevetettem magam a tömegbe, hogy megszerezzem,amit érek.
Hihetetlen, hogy ezeket egyszer valaki kézzel…mert ráért…
A kézi munkák mind hangulatukban, mind aprólékosságukban a nyomába sem érnek a gépinek… a hangulatuk mesebeli.
A rabja vagyok az ilyen régi leneknek…is.
Hát ez teljesen jogos, ezt szerettem volna írni,csak éppen nem így sikerült..:)
… a gépi hímzés nyomába sem ér a kézinek…pont fordítva…bocsánat, hogy beledumálok… :DGyönyörűek! Élvezet ebben a blogban kutakodni! :))