A búcsú-utunk Svédországba. Ez is elérkezett.
Sajnos nem tudom megmondani, miért, de valami végtelen örö m és megnyugvás itt lenni.
A személyes élményekkel, benyomásokkal nem szeretnélek terhelni Benneteket, inkább maradok a szigorúbban vett “szakmai” dolgoknál, ugyanis itt kint sem hagytam fel a kincskereséssel és kivételesen a különleges alapanyagok felkutatását tűztem ki célul.
Míg korábban a porcelánok és üvegek, fémek is nagyon izgatták a fantáziámat, addigra mára inkább a textilek, varrási kellékek, kiegészítők váltak elsődlegessé a kereséseim során.
Itt létünk harmadik napján adódott az első lehetőség ellátogatni egy ilyen lelőhelyre, ami nem is igazán piac, sokkal inkább egy csarnok, ahol a pünkösdisták (Pingstkykrkans) second hand shopja működik. Ők egy vallási közösség itt, a saját egyházukkal, akik “adományokat”, otthon feleslegessé váló holmikat szolgáltatnak be, majd tesznek pénzzé.
Anyut faggattam, mégis hogyan kerül ide ennyi holmi, hogy heti két nyitvatartást is simán vállalhatóan visz a terem, azt mondta, hogy mindenfelé járnak a teherautóikkal is, többek között a holnapi “backlucka loppis”-ra is kimennek, hogy a piac végén azokat a tárgyakat begyűjtsék ingyen, amit nem tudtott eladni a gadája, de már nem akar hazavinni.
Hoztam hát pár képet a helyről magáról:
Nagyjából érzékelhető, hogy ez egy szép nagy helység, tematikusan elrendezve, porcelánok, fémek, üvegek, textilek, nagy bútorok, lámpák, stbstb…
Akadnak mesés bútorok jó áron, de még csak odamennem is fáj, hiszen ma is kiszúrtam egy régi fehér fa karosszéket, zsákvászonnal behúzva, nagyjából 5000 Ft áron, a hazaszállítása viszont megoldhatatlan akadályt képez.
Bővebb info róluk ITT!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: