Piacoltam korábban gyertyatartókat, de egyik sem olyan színű volt, amilyenre a kicsi szívem vágyott… a kopott fehér tárgyak azonnal elkelnek, bármilyen piacról is legyen szó. Kénytelen az ember belelátni a reménybeli fehéret, akkor is, ha legkevésbé sem az.
Így voltam ezzel a nagy tömbgyertyatartóval is, a kis esztergált darab vaterás, pár száz ft-os tétel volt. Őt azért vettem meg, mert a nagyobb testvére már nálam volt, és azt már le is festettem korábban.
A festés nem nagy macera, de tudni kell, mikor, mivel érdemes nekiállni, a kívánt hatás elérése érdekében. Amennyiben a kopottas hatás elérése a cél, semmiképpen sem ajánlom a spray formát, mert az túl vékony réteget ad ahhoz, hogy rusztikusan vissza tudjam csiszolni.
Ezért választottam, már sokadszorra, a Tikkurila univerzális fehér alapozóját, dupla vastag rétegben, amit a teljes száradás előtt, még kicsit lágy állapotban 60-80-as csiszoló papírral “tépek” vissza.
A festéknek selyem fénye van, egyelőre itt válunk matt kivitelt még nem találtam, pedig a legideálisabb az lenne. Ennek megfelelően finomabb csiszoló papírral az egészet megcsiszolom, így lesz igazán jó kopott, matt hatása.
Egy kis festékkel tényleg csodát lehet tenni, ha a forma nem is hasonlít, a színezéssel összeillővé tehetőek amúgy teljesen eltérő holmik.
A lakberendezés egyik “szabálya” szerint pedig a hasonló dolgok egy kompozícióba rendezve fokozottan erősítik egymás hatását, ezért mutatnak olyan jól.
Hm,nem tudom, nem hallottam még róla, a tikkurilának is van matt, lehet mellényúltam:)
Az Otex nem matt alapozó?